(Schweighoffer 1990)

Nagytevel k�rny�k�n Kupon, Bakonysz�cs�n, Vaszaron, Tak�csiban �s P�p�n is tal�ltak neolit kori eml�keket (Bogn�r 1943:41). A k�zs�gben 1932-ben, az �t �p�t�sekor, gazdag bronzkori lelet ker�lt napvil�gra.

A r�mai korban a Bakony l�b�n�l elhelyezked� telepeket a Cimbriana (Veszpr�m) - Arrabona (Gy�r) k�z�tti �tvonallal �sszek�t� �t a nagyteveli hat�­ron kereszt�l vezetett (Lovass 1937:275-304). A mai �t mellett, az �n. „Mitter”-tagon (telekk�nyvi nev�n K�z�pd�l�) el�ker�lt r�mai p�nzek, feliratos m�r­v�nyk�vek, ors�k, karik�k �s a ter�let fekv�se arra engednek k�vetkeztetni, hogy ezen a helyen valaha r�mai telep lehetett.

Nem kiz�rt, hogy a n�pv�ndorl�s utols� sz�zadaiban szl�vok telep�ltek az egykori r�mai telep�l�s hely�re, t�ny azonban, hogy a frank-avar h�bor� ut�n t�megesen sziv�rogtak be a pannon-szlov�nek a k�rny�kre (H�man �s Szekf� 1935:76). Ezt bizony�tja, hogy Nagytevel k�rny�k�n a telepek �s a patakok nevei t�lnyom�r�szt szl�v eredet�ek.

A telep�l�s maga csak a X.-XI. sz�zadban jelenik meg. A Honfoglal�s m�sodik gener�ci�ja, �rp�d unok�ja, Tarkacsu fia, Tevel idej�ben magyars�g telepszik meg a k�zs�gben (Bogn�r 1943:51). A falu r�la kapta nev�t.

T�rj�nk ki r�viden a Tevel sz� jelent�s�re �s alakjaira! Sz�alakja a tesz ige jelenidej� mell�kn�vi igen�vi alakja egy „l” k�pz�vel. Jelent�se: cselekv�, tev�keny (Kiss 1988:54).

El�sz�r Tuel form�ban jelenik meg a Szt. L�szl�nak tulajdon�tott bakony­b�li �ssze�r�sban kb. 900 �vvel ezel�tt (Erd�lyi 1903:213). K�s�bbi alakjai 1240-ben Villa Tevel, 1287-ben Magnum Tevel, 1436-ban Nagytevel, 1666-ban Pusz­tatevel, 1673-ban Nagy- alias Pusztatevel, 1750-ben Teutsch T�bel. (Schweighoffer 1990:26)

A k�zs�g k�s�bb kir�lyi birtok lett, majd II. G�za a bakonyb�li Szent M�­ric ap�ts�gnak adom�nyozta. Az 1300-as �vekben �j birtokosk�nt t�nik fel a zir­ci ap�ts�g, melynek nagyteveli jobb�gyair�l m�r 1392-ben tudunk. A b�li ap�t­s�g elveszett birtokainak jegyz�ke a XVI. sz�zadt�l nem eml�ti Tevelt. A Miksa kir�ly �ltal 1575-ben Turi Benedek �s Farkas sz�m�ra ki�ll�tott z�loglev�lben a k�zs�g a zirci ap�ts�g birtokak�nt szerepel (Horv�th 1930:589). A t�r�k�k a XVI. sz. 30-as �veiben fel�gett�k �s a t�r�k id�k alatt t�bb� nem is �p�lt fel, neve is Pusztatevel lett (Bogn�r 1943:66).

A k�zs�g tulajdonviszonyai rendezetlenek voltak eg�szen 1700-ig. Ekkor Heinrichau[1] ap�tja megv�s�rolta a ter�letet, melyr�l megb�zottja, Wabrzig �bra­h�m �gy sz�molt be:

„Tevel elhagyott k�zs�g P�p�t�l f�lm�rf�ldnyire. Itt �llnak m�g a pl�b�niatemplom romjai, nagy erdeje van, r�tjei, term�keny sz�n­t�f�ldjei, patakja malom sz�m�ra. Teljes joggal Zirchez tartozik.” (Schweighoffer 1969/20:14)

A faluba csak 11 �vvel k�s�bb �rkeznek meg az els� telepesek – szil�ziai iparosok �s f�ldm�vesek. A kis csapat a Krajn�b�l csatlakoz�kkal egy�tt Nagy­tevelen sz�ll meg[2]. A telep�l�s kiemelkedik romjaib�l (1711) �s a XVIII. sz. els� fel�­ben a szervezked� ciszterciek f�helye lesz.

2.2. A betelep�t�s

Magyarorsz�g ter�let�n m�r a IX. sz�zadban �ltek n�metek, de amikor a magyar t�rzsek erre a ter�letre �rkeztek, nem tal�ltak n�met telep�l�seket.

I. Istv�n uralkod�sa alatt, mivel feles�ge, Gizella bajor hercegn� volt, sok lovag �s egyh�zi szem�ly �rkezett az orsz�gba.  (Szt. G�nter szerzetes, Gizella rokona, Szt. Adalbert p�sp�k, Gizella nevel�je (White 1991:249-273))  Nagyban hozz�j�rultak a kereszt�nys�g elterjed�s�hez.

A XI. sz�zadban, amikor Moson megy�t IV. Henrik birodalm�hoz csatol­ta, n�met telepesek �rkeztek Nyugat-Magyarorsz�gra.

II. G�za idej�n Erd�lyben �s a Szepess�gben sz�szok telepedtek le.

Az �n. „�n�met telep�l�sek” bizonyos el�jogokat kaptak:

·         F�ggetlenek voltak a v�rmegy�t�l, csak a kir�lynak voltak al�ren­delve.

·         F�ggetlen b�r�skod�si �s d�nt�shozatali joggal rendelkeztek.

·         Sz�sz f�ld�n magyar nemes nem szerezhetett birtokot.

A k�z�pkor �ta N�metorsz�gban teh�t a j�l ismert k�p �lt Magyarorsz�g­r�l: gazdag orsz�g, mely bort, marh�t �s f�meket export�l. �rthet�, hogy Ma­gyarorsz�g, mint term�szeti- �s �sv�nykincsekben gazdag orsz�g, nagyon ked­velt volt. Ezt tan�s�tja a XVIII. sz�zadb�l sz�rmaz� kiv�ndorl��nek (Kopp�nyi 1991:25).

„Das Ungarnland ist’s reichste Land

Dort w�chst viel Wein und Treid,

So hat’s in G�nzburg man verk�nd’t,

Die Schiff’ steh’n schon bereit.

Dort geit’s viel Vieh und Fisch und G’fl�g 

Und taglang ist die Weid’

Wer jetzo zieht ins Ungarland,

Dem bl�ht die gold’ne Zeit”[3]

A t�r�k id�kben ez a k�p megv�ltozott. A magyarokat, mint szenved�, h�siesen k�zd� n�pet nagyra becs�lik. A t�r�k d�l�s ut�n az orsz�g nagy r�sze kihalt pusztas�gg� lett, ez�rt k�lf�ldr�l kellet munkaer�t behozni. Ekkor a k�­z�pkori n�mets�g, Erd�ly �s a Szepess�g kiv�tel�vel, m�r elt�nt ill. elmenek�lt az orsz�gb�l.

„A magyarorsz�gi n�metek �sei z�mmel a 18. sz�zad folyam�n �rkeztek mai haz�jukba”, tal�ljuk a tatai N�met Nemzetis�gi M�zeum ismertet�j�ben. Ebben az id�ben a Habsburg cs�sz�r (ekkor � volt a N�met-R�mai cs�sz�r is) magyar kir�ly is volt, ez�rt a n�met f�ldbirtokosok megk�nny�tett�k alattval�ik­nak a Magyarorsz�gra val� �ttelep�l�st.

N�h�ny magyar egyh�zi �s vil�gi f�ldes�r telep�t�si �gyn�k�ket k�ld�tt a N�met Birodalomba cs�b�t� aj�nlattal, hogy parasztokat, k�zm�veseket toboroz­zanak, akik hajland�ak Magyarorsz�gra telep�lni. A f�ldes�r sokat �g�rt: �j ha­z�t, f�ldet, n�h�ny ad�mentes �vet �s ezek az emberek szabad menetel�ek vol­tak. Ezenk�v�l �g�retet kaptak arra, hogy a szabad �vek eltelt�vel is kevesebb terhet kell viselni�k, mint magyar sorst�rsaiknak. A telepesek ezen jogait szer­z�d�sekben r�gz�tett�k (Balogh �s B�rdos 1993:17).

A telepesek t�bbnyire a N�met-R�mai Birodalom d�li tartom�nyaib�l, Baden-W�rttembergb�l, Bajororsz�gb�l �s Ausztri�b�l �r­keztek.

A XVIII. sz�zadban b�ny�szokb�l is hi�ny volt, ez megind�tott egy m�so­dik betelep�l�si hull�mot.

1715-re Nagytevel m�r annyira ben�pes�lt, hogy a zirci ap�ts�g �p�t�s�­hez innen rem�ltek munkaer�t.

Az els� pl�b�nos, Schneider Henrik 1717. okt�ber 18-�n megkezdte a te­veli anyak�nyvek vezet�s�t.

1718-ban 23 telkes gazd�val, 1719-ben 27 zsell�rrel Schneider telep�t�si szerz�d�st k�t, melyben a telepesek jogait �s k�teless�geit r�gz�tik.[4]

Ha ketten csin�lj�k ugyanazt, az eredm�ny gyakran nem ugyanaz. �gy volt ez a n�metek betelep�t�se eset�ben is. A k�zs�g szempontj�b�l igenis jelent�s, hogy a ciszterciek telep�tett�k �jra, nem pedig a Zichyek, az Eszterh�zyak vagy b�rki m�s.

A telepesek �s a telep�t�k k�z�tti kapcsolat j�val k�zvetlenebb, csal�dia­sabb, demokratikusabb volt. Ez t�bb dologra is visszavezethet�: A ciszterci rendtagok sz�rmaz�sukat tekintve �pp�gy egyszer� paraszt- illetve iparoscsal�­dok sarjai voltak, mint a betelep�tettek. A telep�t�k �s a telepesek sorsk�z�ss�g­ben �ltek. A t�r�k uralom idej�n az orsz�gban a ciszterci �let is megsz�nt, ez�rt a visszatelep�lt szil�ziai ciszterciek telep�t�k �s telepesek is voltak egyben. Gyakori volt, hogy ismer�s�k, f�ldiek voltak k�zt�k. Egy�tt v�llalt�k a r�gi mond�sban le�rt sorsot: „Der erste arbeitet sich tot, der zweite leidet Not, der dritte erst hat das Brot.”[5]

A sz�rmaz�s- �s sorsbeli �sszetartoz�snak ez a form�ja m�shol nem ta­pasztalhat�.

M�g egy fontos dolgot kell megeml�teni a betelep�t�s kapcs�n: a Nagyte­velt telep�t� ciszterciek a megye t�bbi telep�t�j�n�l tudatosabb �s ig�nyesebb hordoz�i voltak egy halad� mez�gazdas�gi m�velts�gnek.

K�zmond�sos volt mez�gazdas�gi szak�rtelm�k. Franz Seppelt, Szil�zia nagy t�rt�net�r�ja szerint Heinrichau �rdeme Szil�zia sz�m�ra abban �ll, hogy gazdas�gai mintagazdas�gok voltak, amelyb�l a szil�ziai n�p a talajm�vel�s �sszer� m�dszer�t, sz�l� �s gy�m�lcstermeszt�st �s a halgazdas�g tudnival�it saj�t�thatta el (Schweighoffer 1969/20: 8).

A mai �rtelemben vett nagy�zemi gazd�lkod�st folytattak: minden mo­nostor �nell�t�sra volt berendezkedve. F�ldbirtokain majors�gi gazd�lkod�s folyt sz�nt�val, legel�vel, r�ttel, erd�vel, faiskol�val, kerttel, halast�val �s ma­lommal. Elad�sra azonban csak k�s�bb t�rtek �t, amikor m�r felesleget is tudtak termelni.