A betelep�t�st k�vet�en 1785-ben a II. J�zsef �ltal elrendelt n�psz�ml�l�s konkr�t adatokat ny�jt a k�zs�g lakoss�g�nak l�leksz�m�r�l �s �sszet�tel�r�l. Az �sszl�leksz�m 722 f�. A szoci�lis megoszl�s a nyilv�ntart�s szerint a k�vetkez�k�ppen alakult: 2 pap, 14 polg�r, 32 telkes gazda, 40 polg�ri-paraszti �r�k�s, 89 zsell�r, 53 egy�b. Emellett volt m�g 138 gyerek �s 354 n�, akiket nem soroltak be a csoportokba. 

Az 1.  �sszefoglal� diagram (Hutterer 1990:16) a l�leksz�m alaku­l�s�t mutatja az 1785-�s n�psz�ml�l�st�l napjainkig.

Az id�r�l id�re meg�llap�that� n�pess�gcs�kken�snek k�l�nb�z� okai voltak. 1829 �s 1857 k�z�tt p�ld�ul koleraj�rv�ny �t�tte fel a fej�t, hab�r a szomsz�dos telep�l�sekhez viszony�tva Nagytevelen nem v�gzett akkora pusz­t�t�st.

A sz�zadfordul� t�j�n jelent�s volt az amerikai kiv�ndorl�s. Ezzel t�rsult a magas hal�loz�si ar�ny, ami els�sorban a TBC-nek volt tulajdon�that�. A hal�­loz�si ar�ny 1900/1910-ben 26‰, 1921/1930 m�g mindig 21,5‰ volt. Ennek oka a kedvez�tlen lak�sk�r�lm�nyekben keresend�: a k�zs�g lakoss�ga kb. 150 la­k�sban – mivel az els� szob�t nem haszn�lt�k alv�sra - 150 h�l�szob�ban �lt.

A lak��p�letek sz�ma 1869-t�l 1949-ig a k�vetkez�k�ppen alakult. Az 1. t�b­l�zat arra is utal, hogy Nagytevelen sok�ig a nagycsal�d volt a szoci�lis alap­egy­s�g. (Hutterer 1990:19)

Az 1848-as forradalom �s szabads�gharc idej�n a nagyteveli „sv�bok” is kivett�k r�sz�ket a magyar haz��rt val� k�zdelemb�l. A magyarorsz�gi n�metek t�bbs�ge ugyanis val�ban �j honra lelt itt �s Magyarorsz�got tekintette haz�­j�nak.

Ebben az id�ben P�pa volt Veszpr�m megye legn�pesebb telep�l�se, �gy elker�lhetetlen volt, hogy a forradalom szele el�rje a v�rost �s k�rny�k�t.

1848 tavasz�n �ssze�rt�k a nemzet�rs�g pontos l�tsz�m�t �s orsz�gos nyilv�ntart�sba vett�k. Ebb�l a nyilv�ntart�sb�l der�l ki, hogy Nagytevelr�l 50 nemzet�r szolg�lt az ugodi sz�khellyel l�trehozott 36. sz�m� nemzet�r kapit�ny­s�gon. Ugyanebben az �vben a k�zs�gb�l 10 �jonc vonult be nemzet�rnek. [1]

Miut�n �ssze�rt�k a nemzet�r�k list�j�t, 1848 m�jus 21-�n Ugodon �ssze­gy�ltek, k�zfelki�lt�ssal megv�lasztott�k tisztjeiket �s kapit�nyukat a p�pai ifj� F�rd�s Mih�lyt. Ezut�n �nnep�lyes esk�t�telre ker�lt sor. (H. Szab� 1994:117)

A nemzetis�gi viszonyok alakul�sa is �rdekes jellemz�je a falunak. A 2. t�bl�zat 1880-1920-ig a lakoss�g etnikai megoszl�s�t mutatja. (Schnit­zer 1928:150)

Szembe�tl�, hogy 1900 �s 1920 k�z�tt a n�met lakoss�g ar�nya 87,9%-r�l 26,3%-ra cs�kkent. P�rhuzamosan ezzel a tendenci�val a magyars�g� pedig 11,9%-r�l 73,6%-ra n�tt. Ez a tendencia 1941-ben v�ltozik ism�t, amikor a n�­mets�g ar�nya nem kevesebb, mint 79%. Az 1920-as statisztikai adatokat, t�bb bakonyi n�met telep�l�s�hez hasonl�an, politikai okokb�l meghamis�tott�k. (Hutterer 1990:18) A val�s�gban Nagytevel mindig is n�met t�bbs�g� falu ma­radt.

Az 1940-es �vekben volt a k�vetkez� jelent�s n�pess�gcs�kken�s, hisz ekkor zajlott a kitelep�t�s. 1946-ban 85, 1948-ban 4 csal�dot telep�tettek ki N�­metorsz�gba. Hely�kre 56 magyar csal�d �rkezett a szomsz�dos telep�l�sek­r�l, a Felvid�kr�l, illetve Vas megy�b�l.

A kitelep�tett csal�dok n�vsora a templomban f�gg.

Ugyanitt eml�kt�bla is tal�lhat� a kitelep�t�s eml�k�re, melyet a n�met ki­sebbs�gi �nkorm�nyzat k�sz�ttetett 1996-ban. Nyulasi J�zsef fafarag� munk�ja. 

A t�nyek azt mutatj�k, hogy az ide�rkezett 56 csal�d nem volt k�pes be­t�lteni a kitelep�tettek ut�n megmaradt �rt. Ez a mai napig is �rezteti hat�s�t.

2.4. A k�t vil�gh�bor�

Az els� vil�gh�bor� Nagytevelt �rint� esem�nyeir�l nem sok dokumen­tum maradt fenn �s kev�s azoknak a sz�ma, akik m�g vissza tudnak eml�kezni ezekre az esem�nyekre. �k is t�bbnyire sz�leik, nagysz�leik elbesz�l�se alapj�n tudnak, f�k�nt a saj�t csal�djukat �rint� esem�nyekr�l besz�molni.

Waldmann Ferencn� (sz. Hack Ter�z, 1911-) a k�vetkez�ket mes�lte:

„A sz�leim elmond�s�b�l tudom, hogy az els� vil�gh�bor� is milyen borzalmakkal j�rt. �desap�m L�v�n �llom�sozott, miel�tt a frontra indult. �rt is haza levelet, erre �desany�m k�t n�v�remmel megl�togatta, hogy legal�bb a nagyobb gyerekeket l�ssa, hisz nem tudhatt�k, hogy visszat�r-e.

T�l volt. Ap�m�knak nem volt vastag, meleg takar�juk. Kint a fron­ton �gy v�dekeztek a hideg ellen, hogy a v�kony takar�val betakar�ztak �s a r�­juk hullott h� v�dte meg �ket a fagyhal�lt�l. Az �lelmiszerell�t�s is nagyon rossz volt.

R�szt vett egy olyan v�res �tk�zetben, hogy senki nem gondolta, hogy ha­zat�r onnan. Nem eml�kszem, hogy ap�m eml�tette volna az �tk�zet hely�t.

Szerencs�re t�l�lte �s hazaj�tt. Egy-k�t alkalomt�l eltekintve nem sz�­vesen besz�lt a h�bor�r�l.”

Ez a besz�mol� jellemzi az akkori magyar hadseregen bel�li viszonyokat. Val�sz�n�leg a t�bbi nagyteveli katona is hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt harcolt.

Az els� vil�gh�bor�ban 28 nagyteveli f�rfi esett el, akiknek eml�k�t a templom fal�n tal�lhat� eml�kt�bla �rzi.

A t�bl�n a k�vetkez�k szerepelnek:

Haz�juk�rt haltak h�si hal�lt

1914-1918

Amtmann J�nos, Babits Andr�s, Babits Imre, Babits J�zsef, Borb�ly Vince, Freund Ferenc, Heizler J�nos 141.hsz., Heizler J�nos 67.hsz., Heizler J�nos 75.hsz., Horv�th J�nos, K�lm�n S�ndor, Klein J�nos, Mayer Antal, Mayer J�zsef, M�tz Mih�ly, Meilinger J�zsef, Pr�sing Tam�s, Proszt P�l, Schell J�zsef, Steiner J�nos, Steinmacher Vendel, T�th J�zsef, Trosits B�lint, Trosits J�zsef, Unger Ign�c, Unger J�nos,

Unger Sebesty�n, Waldmann Ferenc,

F�rfi �letet hoztunk �ldozatul �rted:

mi csak r�pke im�t k�r�nk eml�k�l t�led.

A ’30-as �vek k�zep�t�l a magyarorsz�gi n�met falvakban, �gy Nagyteve­len is, egyre gyakrabban jelentek meg agit�torok, akik a nemzetis�gi lakoss�got arra �szt�n�zt�k, hogy min�l nagyobb sz�mban l�pjenek be a Volks­bundba.

Munk�jukat n�met nyelv� napt�rak �rus�t�s�val kezdt�k, a nemzeti �rz�­sekre apell�ltak. Tev�kenys�g�k az 1941-es n�psz�ml�l�sban cs�csosodott ki, a­mikor t�bb, n�metek lakta telep�l�sen ugr�sszer�en megn�tt a magukat n�met nemzetis�g�nek vall�k ar�nya.

Unger Istv�nn� (sz. Schweighoffer Matild, 1921-) visszaeml�kszik, hogy f�rj�nek p�pai rokona, B�hm nevezet�, j�rt ki P�p�r�l Nagytevelre agit�lni. A parasztoknak f�ldet �g�rt �s, hogy a mez�gazdas�g g�pes�tve lesz.[2] Ennek k�vet­kezt�ben a faluban t�bbnyire a szeg�nyebbek l�ptek be, akik sz�m�ra az �g�retek kecsegtet�ek voltak. 

A p�pai j�r�sban el�sz�r Nagytevelen alakult Volksbund-szervezet, 1936-ban. Egy Trosits J�nos nevezet� f�rfi volt a Volksbund vezet�je, akit mindenki csak Hannesnak nevezett, a csal�d megk�l�nb�ztet� neve ut�n.[3]

Ez azzal j�rt, hogy a falu lakoss�ga k�t r�szre szakadt: Volksbund tagokra �s k�v�l�ll�kra. A tagok h�zaik t�zfal�ra fekete horogkeresztet meszeltek. A k�t t�bor k�z�tt �les ellent�tek h�z�dtak, a Volksbund tagok len�zt�k, �s gyakran inzult�lt�k a magyar korm�nyhoz h� lakosokat.

A k�rny�k t�bbi, n�metek lakta telep�l�s�n csak 1939 ut�n alakultak szer­vezetek.

A szervezet legfontosabb c�lja az volt, hogy a fiatalokat megnyerj�k, ez�rt politikai, ideol�giai oktat�sban r�szes�tett�k �ket. A n�met nemzetis�g� k�z­s�gekben berendezkedett a Volksbund: „Heim”-eket („otthon”) l�tes�tettek, ahol a tagok n�met nyelven sz�rakozhattak, „politiz�lhattak” �s kultur�lis �letet �lhettek.

Unger Istv�nn� elmondta, hogy � egyszer volt gy�l�sen az �desanyj�val, de mivel az nem helyeselte, nem mentek t�bbet. Nem eml�kszik, mir�l besz�ltek a gy�l�sen, de �nekeltek �s t�ncoltak. A sz�nokok meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy N�metorsz�g megnyeri a h�bor�t.

Az agit�torok sz�p szavakkal cs�b�tott�k a fiatalokat a szervezetbe, k�­s�bb azonban �ldozatokat k�veteltek. T�bb fiatal �nk�nt bel�pett az SS k�tel�­k�be.

Sokkal er�teljesebb� v�lt az agit�ci�, amikor 1944. m�rcius 19-�n N�met­orsz�g megsz�llja haz�nkat, s�t 1944 nyar�n megkezd�dik a k�nyszersoroz�s is. Nagytevelr�l 30 feln�tt f�rfit soroztak be a n�met hader�be.

A Volksbundon k�v�l maradottak megalak�tott�k a „H�s�g mozgalmat”, melynek c�lja hogy �sszefogja azokat, akik nem k�telezt�k el magukat a n�ciz­musnak. Becs�lt�k �s tisztelt�k a magyar t�rv�nyeket, ellenezt�k a sv�bok N�­metorsz�gba val� �ttelep�t�s�t.

1944 december�ben felsz�l�tott�k a magyarorsz�gi n�met lakoss�got, hogy telep�ljenek „vissza” az anyaorsz�gba. Ennek oka val�sz�n�leg az volt, hogy N�metorsz�g munkaer�hi�nnyal k�szk�d�tt.

A kitelep�t�s eleinte sz�psz�val, k�s�bb, illetve ellen�ll�s eset�n k�nyszer­rel t�rt�nt. Fegyveres n�met katon�k j�rt�k a telep�l�seket �s indul�sra k�nysze­r�tett�k a lakoss�got.

Nagytevelen azonban a Kitelep�t�si Bizotts�g v�gezte a kitelep�t�st. A t�bbs�g pr�b�lta elker�lni a kitelep�t�st. Sokan k�rh�zi beutal�t hamis�ttattak maguknak. A lakoss�g jelent�s r�sze elmenek�lt, a hat�r­ban, az erd�kben bujk�lt. Ennek ellen�re a kitelep�t�st v�grehajtott�k. Sokan ekkor agyv�rz�sben meghaltak, t�bben �ngyilkoss�got k�vettek el.

Nagytevelr�l 13 csal�d �nk�nt ment el �s 89 csal�dot telep�tettek ki 1946 nyar�t�l 1948 december�ig. Akik m�gis maradhattak, azokra megf�leml�t�s, b�rt�n illetve az uradalmi h�zban �jul�sig t�rt�n� ver�sek v�rtak.

Magyarorsz�g n�met megsz�ll�s�t k�vet�en a Wiking-SS hadoszt�ly egy j�rm�jav�t� egys�ge rendezkedett be a pl�b�nia udvar�n. A katon�k h�zakn�l voltak elsz�ll�solva. J� kapcsolat alakult ki a katon�k �s a lakoss�g k�z�tt. (R�cz 1970:38)

Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy a parancsnokuk egy kegyetlen, durva ember volt.

„Addig j�rt a padl�sra, am�g kolb�szt tal�lt. Ha elfogyott, az asztalt �t�tte �s �desap�m�kat szek�lta azzal, hogy hov� rejtett�k a t�bbi h�st. Az inasa egy b�csi ember, a Stefan b�csi volt, aki maga is rettegett t�le. Azt is elmondt�k, hogy odahaza a csal�dj�val sem b�nt k�l�nb�l.”

(Mayer Ferencn� sz. Schweighoffer M�ria, 1935-)

A Volksbund minden�tt nagy hatalommal rendelkezett. A magyar hat�s�­gok tehetetlenek voltak a szervezettel szemben.

Amikor a nem-Volksbund-tagokat �s fiaikat is besorozt�k, a gannai �s nagyteveli sz�l�k felh�borod�sukban kihallgat�st k�rtek Lakatos miniszterel­n�kn�l, hogy semmis�tse meg a besoroz�st. A k�ld�tts�g tagjai K�di G�za, gan­nai jegyz�, Hujber J�nos, gannai b�r� �s egy nagyteveli sv�b sz�l� voltak. A mi­nisztereln�k, nem tudott seg�teni, hisz haz�nk elk�telezte mag�t N�metorsz�g­nak.

A h�bor� v�g�re a fiatals�g sz�ne-java elesett a fronton, sok id�sebb is �let�t vesztette. Nagytevel 29 elesett katon�t gy�szolt.

A II. vil�gh�bor�s eml�kt�bl�n a k�vetkez� nevek szerepelnek:

Asperl J�nos, B�bics Istv�n, B�bics M�rton, Bella J�zsef, Dani J�nos, Felber B�lint, Gazda Mih�ly, Hack Istv�n, Heizler J�zsef, Herber J�zsef, Hutter M�ty�s, Klein Antal, Klein Ferenc, Meiszburger J�zsef, Nov�k Rich�rd, Pr�sing Ign�c, Peternics J�nos, Reiser F�bi�n, Reinwald J�nos, S�mel J�zsef, Steinmacher Ferenc, S�s Gy�rgy, Szabadics Domonkos, Stark Nikod�m, Schweighoffer J�nos, Schweighoffer J�zsef, Schuster Mih�ly, Trosits J�nos, Waldmann Ern�