3.1. A vall�s �s a szakr�lis t�rgyi eml�kek

A telep�t�k ciszterciek voltak, ez alapvet�en meghat�rozta a telepesek ki­l�t�t. Kiz�r�lag katolikus vall�s�ak j�hettek a faluba �s els�sorban a ciszterci kolostorok k�rny�k�r�l toborozt�k a betelep�tetteket, akik sz�vesebben teleped­tek le ciszterci birtokon, hisz m�r ismert�k a „f�ldesurat”. Ebb�l biztosan tudha­t�, mely vid�kekr�l �rkeztek a teveliek: az osztr�k Lilienfeld �s Porn�ap�ti k�r­ny�­k�r�l, a heiligenkreuzi ap�ts�g Fert�t� melletti birtokair�l, Ebrach k�rny�k�­r�l (Fels�-Frankf�ld) illetve a ma Szlov�ni�ban tal�lhat� Sittich/Sti�na mell�l (Schweighoffer, 1990:78).

Az ide�rkez� telepesek csak a k�z�pkori Szent Katalin templom romjait l�tt�k egy erd�s-boz�tos ter�leten (Historia Domus). 

A szil�ziai szerzetesek kezdetben a p�pai rendh�zb�l int�zt�k a falu val­l�si �s gazdas�gi �gyeit. 1720-ban fel�p�lt az uradalmi h�z, ahol egy kis k�pol­n�t rendeztek be, ott mis�ztek.

Nem kellet sok�ig v�rniuk arra, hogy templomot �p�thessenek. Schweighoffer (1969/20:4) le�rja ennek t�rt�net�t is:

„Regnard Gergely, a teveliekkel k�t�tt szerz�d�s egyik al��r�ja, a k�s�bbi Heinrich-Au-i ap�t 1724-ben, teh�t 5 �vvel a teveliekkel k�t�tt szerz�d�s al��r�sa ut�n, hat be nem t�rt lovat visz aj�nd�kba Tevelr�l a Heinrich-Au-i anyaap�ts�gnak. Mivel tudta, hogy a sze­g�ny teveliek anyagi erej�b�l m�g nem telik a templom�p�t�sre, Szil�zi�ban kiv�l� gondvisel�j�knek bizonyult, mert m�g ugyan­abban az esztend�ben hatalmas �sszeggel t�rt vissza Tevelre, a­mellyel rendi testv�rei �s n�h�ny j�mbor szil�ziai megseg�t�st aj�n­lott fel a teveli Szenth�roms�g templom �p�t�s�re. Tudvalev�, hogy a t�r�k uralom el�tti Szent Katalin templom romjaira �p�lt 1726-ban Szenth�roms�g tisztelet�re meg�ldott templomr�l van sz�.”

A Historia Domus szerint az �j templomba be�p�tett�k a k�z�pkori temp­lom m�g haszn�lhat� r�szeit, pl. a k�rus alatti r�szt. A templom udvara M�ria Ter�zia rendelet�nek megjelen�s�ig, melyben elrendelte, hogy a temet�ket a fa­lun k�v�lre kell elhelyezni, temet�k�nt szolg�lt.

A n�pess�g n�veked�s�vel a templom sz�k�snek bizonyult, ez�rt a XVIII. sz�zad k�zepe t�j�n a patak fel�, nyugati ir�nyba 5 m�terrel meghosszabb�tott�k. Id�vel azonban m�g �gy is kicsinek bizonyult, ez�rt az ap�ts�g 1770-ben kijel�l­te az �j Szenth�roms�g templom hely�t. A templomot, mely a bakonyi templo­mok k�z�l az egyik legnagyobb, 1775-ben Szent Mih�ly napj�n szentelt�k fel. Ezzel egyid�ben a r�gi templomot az ap�ts�g magt�rr� alak�ttatta �t (Historia Domus). Ma a k�zs�gi �nkorm�nyzat rakt�rak�nt funkcion�l �s tervezik felt�­r�s�t.

Az �j templom a falu f�utc�j�nak k�zep�n tal�lhat�, a h�zsorba be�p�tve. 1770-75-ig �p�tett�k. �p�t�i Reindl Andr�s �s Antal (Schweighoffer 1990:83).

A templomot k�fal veszi k�r�l, amelyben a k�lv�ria f�lk�i l�that�k a 14 st�ci�val �s a szent s�rral. A st�ci�jelenetek k�peit az 1770-es �vekben Polinger Ign�c festette. Napjainkban restaur�l�s alatt �llnak.

A templomudvarra egy kov�csoltvas kapun kereszt�l jutunk, melynek k�t oldal�n Sz�z M�ria �s a F�jdalmas Krisztus szobra �ll. A bej�rat feletti c�mer a heinrichau-i �s a zirci ap�ts�g egyes�tett c�mere.

A c�mer jobb oldal�n egy f�l l�bon �ll�, felemelt l�b�val k�vet tart�, �ber­s�get szimboliz�l� darumad�r tal�lhat�. Ez Zirc c�mere. A baloldalon egy vas­kereszt 4 r�szre osztja a c�mermez�t. Ezekben l�that� a n�gy bet�: MORS. Ez a francia Morimond ap�ts�g latin nev�nek r�vid�t�se.

A templom egyhaj�s, belsej�nek fest�s�t a p�pai Polinger Ign�c �s a szi­l�ziai Bernhard Krause v�gezt�k.

A f�olt�r a Szenth�roms�got �br�zolja, ezt a nevet viseli a templom. A f�­olt�ron k�v�l n�gy mell�kolt�ra is van, melyekb�l h�rom Bernhard Krause alko­t�sa:

1.       az els� M�ri�t �br�zolja a kisded J�zussal,

2.       a m�sodik a Lourdes-i M�ria �s Bernadett szobra, nem barokk alko­t�s, a XX. sz. elej�n ker�lt a templomba,

3.       a harmadik a tizenn�gy seg�t� szentet �br�zolja,

4.       a negyedik Szent Krist�fot �br�zolja a kis J�zussal.

A padok rokok� farag�s�ak. A templom mennyezet�nek fest�se klasszi­cista.

A templom k�zvetlen szomsz�ds�g�ban �ll a pl�b�nia, mely 1790-ben �­p�lt. Kapuj�t Szent Fl�ri�n �s Szent Sebesty�n szobra d�sz�ti. A pl�b�nia szob�i, a rend gazdags�g�t �s m�v�szetp�rtol�s�t mutatand�, egykoron k�l�nb�z� sz�­n�ek �s d�sz�t�s�ek voltak. Ebb�l ma m�r semmi sem l�that�, mivel egys�gesen feh�rre vannak meszelve.

A lakosok vall�soss�g�nak sz�mtalan jele a faluban tal�lhat� keresztek, melyek k�l�nb�z� okokb�l lettek fel�ll�tva. Ma 7 kereszt �ll:

·         a Sz�chenyi utca sark�n,

·         a Kossuth utc�ban 3 tal�lhat�,

·          az utca elej�n,

·          az �j iskola �p�lete el�tt,

·          a faluk�zpontban,

·         a J�kai utc�ban, Freiler J�zsef�k kertj�ben

·         a D�zsa Gy�rgy utc�ban

·         a hetedik egy Szenth�roms�g oszlop a J�kai utc�ban, Cs�sz�r J�zsef�k kertj�ben.

�ltal�ban fogadalmi keresztekr�l van sz�, de el�fordul k�zt�k r�gi teme­t�i nagykereszt (iskola el�tt), illetve az Amerik�ba kiv�ndoroltak �ltal �ll�tatott kereszt (J�kai utca). Szint�n az Amerik�ba kiv�ndoroltak adom�nyaib�l �ll�t­tatt�k 1910-ben a Szenth�roms�g oszlopot.

A k�zs�g hat�r�ban h�rom keresztet emeltek, mert �gy pr�b�lt�k a ter­m�szeti csap�soknak elej�t venni:

·          tapolcaf�i �ton

·          Vih�zi-d�l�ben (volt sz�l�hegy)

·          Cser-hegyen (t�r�tt).

Az Ida-k�tnak nevezett forr�s feletti k�f�lk�ben Sz�z M�ria szobra tal�l­hat�.

A nagyteveliek �let�ben sz�let�st�l a hal�lig az egyh�zi szab�lyok voltak mindig is a m�rvad�k. Mivel az els�sz�l�tt fi� �r�k�lte a gazdas�got, a t�bbi fiv�rt vagy papnak, vagy tan�t�nak sz�nt�k, illet�leg igyekeztek „m�dos” h�zba ben�s�teni.

A k�zs�gi �s csal�di �nnepeket is az egyh�zi �v rendj�hez igaz�tott�k. Szent Fl�ri�n �s Szent Sebesty�n napj�n p�ld�ul k�zs�gi �nnepnapot, elrendelt dologtilt� napot tartottak. A b�jti id�szakokat szigor�an be kellett tartani. Ilyen­kor h�st nem ettek �s zs�rral sem f�ztek. K�t b�cs�ja is volt a falunak: Szenth�­roms�gkor �s Katalinkor. Ma m�r csak a ny�ri, Szenth�roms�g napi b�cs�t tart­j�k. T�bbnyire farsangkor esk�dtek, a h�zban, az els� szob�ban „Szent sarkot” alak�tottak ki.

Az egyh�znak kult�rak�zvet�t� szerepe is volt, hisz a kev�s �r�stud� szin­te kiz�r�lag a Bibli�t �s imak�nyveket olvasott.

Az egyh�z tudatosan magyaros�totta a falut. A kezdeti havi n�gy n�met mise helyett eleinte 3 n�met-egy magyar, majd fele-fele ar�nyban, �s a II. vil�g­h�bor� v�g�re m�r csak egy n�met nyelv� mis�t mondtak.

Mindig a k�ntoron �s a pl�b�noson m�lott, hogy lehetett-e a templomban n�met�l im�dkozni �s �nekelni. Napjainkban csak ritk�n, k�l�nleges alkalmak­kor csend�lnek fel n�met egyh�zi �nekek.

3.2. Az oktat�s �s az iskola t�rt�nete

A hagyom�ny szerint az iskola alap�t�sa �s az oktat�s a betelep�t�ssel egy­id�s. Hivatalos forr�s szerint a zirci ap�ts�g els� felekezeti iskol�j�t Nagyteve­len, 1776-ban nyitotta meg. Ez az iskola egy tanteremb�l �s egy k�ntorta­n�t�i lak�sb�l �llt (Hamar 1998). 

A gyermekl�tsz�m emelked�s�vel az iskol�ra 1847-ben emeletet �p�tettek. Ez plusz egy tantermet jelentett.

Ez az �p�let jelenleg is �ll, a n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzat irod�ja, helyt�rt�neti ki�ll�t�s, egy szolg�lati lak�s �s k�t vend�gszoba tal�lhat� benne.

1929-ben �j iskola �p�lt h�rom tanteremmel �s mellette, k�l�n k�ntortan�­t�i lak�s.

Pint�r K�lm�nn� (sz. Eisenbarth Ott�lia 1928-) elmes�lte, hogy � m�g hat oszt�lyt j�rt. A k�vetkez� �vfolyamt�l vezett�k be a nyolc oszt�lyos oktat�st. Az � idej�ben 3 tanteremben 2-2 oszt�ly �sszevonva tanult. Tanultak n�metet, helyes�r�st, fogalmaz�st, t�rt�nelmet, f�ldrajzot, sz�mtant �s hittant. Az oktat�s nyelve a magyar volt. H�tf�t�l szombatig j�rtak iskol�ba, 8-12-ig volt tan�t�s. D�lben hazamentek eb�delni ut�na pedig 13-15 �r�ig ism�t �r�k voltak.

1948-ban az iskol�t �llamos�tott�k. Az addigi 3 nevel� helyett 1951-ig n�gy, 1952-t�l �t nevel� dolgozott itt. (Schweighoffer 1969/19:2)

1970-ben fels� tagozat�t megsz�ntett�k �s a j�r�si sz�khelyre, Ugodba tet­t�k �t.

A cs�kken� gyerekl�tsz�m miatt 1981-ben l�trehozt�k a nagytevel-ho­mokb�d�gei kisk�rzetet. Ez azt jelentette, hogy Nagytevelre j�rt az als� tagozat 3.-4. oszt�lya, Homokb�d�g�re pedig az 1.-2. M�g 1980-ban 49 gyerek j�rt a nagyteveli iskol�ba, 1997-ben, a k�t oszt�lyba, a k�t falub�l m�r csak 18. Ez oda vezetett, hogy 2000-ben az egyre n�vekv� k�lts�gek miatt bez�rt�k az iskol�t.

�rdekess�ge az �ltal�nos iskolai oktat�snak, hogy a faluban az 1970-es �vekt�l – m�r csak az als� tagozatban – az orsz�gosan elterjedt orosz nyelv ok­tat�sa helyett n�metet tan�tottak. �n koroszt�lyomb�l azon kevesek k�z� tarto­zom, akik m�r az �ltal�nos iskol�ban n�met nyelvet tanulhattak.

Az �p�letet 1980-ban fel�j�tott�k, 1994-ben pedig korszer� tornacsarno­kot �p�tettek hozz�.

Jelenleg turistasz�ll�k�nt �zemel, els�sorban gyermekt�boroknak �s isko­lai csoportoknak ad otthont. 

A k�zs�gben napjainkban csak a napk�ziotthonos �voda m�k�dik, mint oktat�si int�zm�ny. Ez 1977-ben, 25 f�r�hellyel �p�lt. Egy vegyes csoportban 25 gyerek j�r ide.

Az �voda konyh�ja l�tja el a faluban a szoci�lis �tkeztet�st.

3.3. A Paraszti porta

A h�zak elrendez�se, az utcak�p is elt�rt a k�rnyez� falvak�t�l. Jellegze­tes volt, �s ma is az, a sz�les f�utca, a magas, z�rt k�ker�t�sek �s kapuk k�pe.

A h�z k�ls� megjelen�se nem sokban t�rt el a k�rnyez� telep�l�seken l�v�kt�l. T�zfalas, macskal�pcs�s[1], zs�ptet�s, feh�rre meszelt port�k sorakoztak egym�s mellett z�rt udvarokat alkotva.

Ez az �p�tkez�si forma t�bbsz�r katasztr�f�hoz is vezetett. A zs�pfedeles h�zak miatt a falu t�bb �zben le�gett. Utolj�ra 1911-ben volt ilyen t�zv�sz (Her­ber Ferencn� sz. Heizler M�ria 1907-).

Mivel a csal�dok szinte mindegyike a mez�gazdas�gb�l �lt, a port�k sem sokban k�l�nb�ztek. Egy tet� alatt tal�lhatjuk meg a lak�h�zat, a kamr�t, az is­t�ll�t �s a kocsisz�nt. Esetleg, aki m�dosabb volt, t�bb mell�k�p�letet csatolt a h�z�hoz.

A h�zbels� tipikus h�romosztat� paraszth�z. A folyos�r�l ny�lott a f�st�s konyha, ebb�l jobbra �s balra egy-egy szoba.

A konyh�ban kenyeret s�t�ttek illetve, az �sth�zban vizet forraltak vagy lekv�rt f�ztek. K�m�nye nem volt, a f�st az ajt�n �s a mennyezetbe v�jt ny�l�­son kereszt�l t�vozott. �ppen ez�rt az ajt� v�zszintesen osztott volt, az als� �s a fels� r�sz�t k�l�n lehetett nyitni.

A h�ts� szob�ban aludtak, f�ztek �s �tkeztek. Az els�, vagy tiszta szob�t csak ritk�n haszn�lt�k �s nem is igen f�t�tt�k. �ltal�ban csal�di �nnepek (ke­resztel�, lakodalom) alkalm�val haszn�lt�k, illetve ha a szomsz�dok j�ttek esti besz�lget�sre (S�rk�zi S�ndorn� sz. Steiner Krisztina 1909-).

Mindk�t szob�ban a b�torzat diagon�lis (sarkos) elrendez�s� volt. Jelleg­zetes n�met b�tordarabnak sz�m�tott a sarokpad a fi�kos asztallal. �ltal�nosan jel­lemz� volt a festett (tulip�nos) szobab�tor. Minden h�zban megtal�lhat� volt a tulip�nos szekr�ny, illetve a l�da, n�mely h�zban tulip�nos �gy is. A tulip�nos l�da a magyarok�hoz hasonl� szereppel b�rt, a hozom�nyt tartott�k benne. �rde­kess�g, hogy a l�nyos sz�l�k a vej�knek is k�sz�ttettek egy �n. v�l�d�t.

Az udvar elrendez�se is tipikus volt. A hosszan elny�l� lak��p�letre me­r�legesen, mintegy az udvart lez�rva, �llt a pajta. A pajt�ban t�bbnyire csak sz�­n�t, lucern�t, illetve cs�peletlen gabonak�v�ket tartottak. Ez�rt is voltak olyan nagyok. Kezdetben t�len cs�pelt�k ki a gabon�t �s akkor adt�k el, amikor a leg­jobb �ra volt.

A lak�h�zzal szemben volt a pince. �ltal�ban csak egy f�ldes pince, de n�hol mell�k�p�letet is �p�tettek r�. Mellette, a konyh�val szemben helyezkedett el a f�s­kamra.

Az udvart kett�osztotta a h�zra mer�leges ty�k�l. A h�ts� udvarban a h�z­zal p�rhuzamosan voltak a diszn��lak �s a tr�gyadomb.

A pajt�n k�v�li k�ls� kertnek is meghat�rozott feloszt�sa volt: el�sz�r k�­vetkezett a sz�r�skert a szalmakazlak sz�m�ra, majd a gy�m�lcs�s, sz�nt� �s r�t.

„A n�metek jobb gazd�k voltak �s gazdagabbak. D�gosak voltak”

„A n�mets�g kapzsi volt. �ltette a sz�l�t. A magyar meg szerette a bort. Sokan egy fert�ly f�ldet is odaadtak a bor�rt. �gy er�s�d�tt meg a n�mets�g.”

„A n�met er�sebb volt, gazdagabb volt. Nem tudni, mit�l.”

Ezekkel a v�lem�nyekkel tal�lkozunk �cs Zolt�n (�cs 1986:213) k�ny­v�ben. Hasonl� k�p �lt a szomsz�d falvak lak�iban a nagyteveliekr�l a XIX. sz�zadban.

�rdemes megvizsg�lni, mi vezetett ahhoz, hogy �gy v�lekedjenek a nagy­teveliekr�l, de a magyarorsz�gi n�mets�gr�l �ltal�ban is.

Amint arr�l m�r sz� ker�lt, a telep�t� ciszterciek fejlett mez�gazdas�gi kult�r�t honos�tottak meg a faluban, mivel �rdek�k volt, hogy a teveli birtoko­k�rt kifizetett v�tel�r min�l el�bb megt�r�lj�n.

K�ztudott, hogy haz�nkban a ciszterciek terjesztett�k el a h�romnyom�sos gazd�lkod�st.

B�l M�ty�s[2] ezt �rta a nagyteveliekr�l a XVIII. sz�zad k�zep�n:

„… �k a hossz� id� alatt erd�vel belepett �s be�rny�kolt helyet saj�t k�lts�g�k�n, saj�t r�ford�t�ssal �s k�l�n�sen kiv�l� szorgalommal annyira kiirtott�k, hogy m�r t�bben is vannak, mint ah�nyan a f�ld kiterjed�s�b�l �s megm�vel�s�b�l meg tudn�nak �lni. Meg�lhet�si lehet�s�get legt�bben k�z�l�k cs�pl�si, arat�si, sz�reti �s m�s gaz­das�gi munk�kkal m�g napsz�mosk�nt keresnek. Akiknek a f�ldb�l kell fenntartaniok �let�ket, napr�l napra s�r� �s haszontalan f�kat d�ntenek, s az �gy nyert f�ldet, ahol a talaj min�s�ge engedi f�ldm�­vel�sre ford�tj�k.…”

A n�metek els�sorban f�ld �s vagyonszerz�sre rendezkedtek be Magyar­orsz�gon. Gazd�lkod�sukra eg�szen a XIX. sz. k�zep�ig a csal�di munkaszerve­z�s volt jellemz�. Ez azt jelenti, hogy a n�k �s a gyerekek is kivett�k r�sz�ket a munk�b�l, s�t a b�resek �s szolg�l�k is a csal�db�l ker�ltek ki, �gy nem kellett napsz�mosokra k�lteni.

�ves �tlagban napi 12-14 �r�t dolgoztak.

Egy 1845-�s feljegyz�s a k�vetkez�ket �rja le a n�met gazd�kr�l (�cs 1984:196):

„A n�met n�p �letm�dja majd minden kiv�tel n�lk�l a f�ldm�vel�s. A h�ztart�sra sz�ks�ges �lelmet, gabon�t, burgony�t, melly f��g�t teszi a n�met t�pl�j�nak, kukoric�t, babot, lencs�t, bort stb. minde­gyik maga termeszt. …�mb�r kitanult �s �gyes mesteremberek, m�gis t�bbnyire f�ldm�vel�st �znek, sokan pedig mesters�geikr�l eg�szen lemondanak, �s parasztokk� lesznek…”

�r�k�s�d�si rendszer�k is elt�rt a t�bbi nemzetis�g �s a magyars�g �r�­k�s�d�s�t�l. A t�rsadalom alapja a nagycsal�d volt. A f�ldet a legid�sebb fi� �r�k�lte, akinek ki kellett fizetni testv�reit. T�bbnyire a f�ld�n „kitermelt” va­gyon tette ezt lehet�v� sz�m�ra. Legt�bbsz�r kitan�ttatta, vagy iparosnak, k�z­m�vesnek adta fiv�reit. A l�nyok a sz�l�b�l, sz�r�skertb�l, az erd�b�l �s a le­gel�r�szb�l r�szes�ltek.

A legid�sebb fi�nak j� partit kellet tal�lnia m�g elad�sorban l�v� testv�­reinek. A sz�l�k hal�la ut�n az � feladata volt, hogy eltemesse �ket �s s�rju­kat gondozza.

Nagytevel az 1950-es �vekig tiszta mez�gazdas�gi jelleg�, paraszti tele­p�l�s volt, kev�s iparossal, keresked�vel �s a falusi intelligencia v�kony r�te­g�vel.

A k�zs�g hat�ra 1857-ben 1560 holdat tett ki. Ebb�l 672 hold sz�nt� volt, 212 hold r�t, 600 hold legel� �s 76 hold egy�b haszn�lat� ter�let. A szomsz�dos telep�l�sekt�l megv�s�rolt f�ldter�letekkel a k�zs�g hat�ra 1935-re 2497 hold. Ennek megoszl�sa a k�vetkez�: 1537 hold sz�nt�, 30 hold kert, 230 hold r�t, 27 hold sz�l�skert, 432 hold legel�, 152 hold erd�, 89 hold egy�b. Ebb�l a ter�let­b�l 588 hold – 304 hold sz�nt� – nem a parasztok, hanem az uradalom, a zirci ciszterci ap�ts�g birtok�ban volt. Ezen k�v�l volt sok csal�dnak a szomsz�dos telep�l�sek hat�r�ban is f�ldje, melyek ut�n az adott telep�l�sen kellet ad�t fi­zetni. Ez azzal magyar�zhat�, hogy itt voltak a term�kenyebb ter�letek. (Hutte­rer 1990:18)

Unger J�zsefn� (sz. Trosits Ter�zia 1911-1996) elmond�sa szerint sz�lei h�rom telep�l�sre, Nagytevelre, Homokb�d�g�re �s Ad�sztevelre fizettek ad�t f�ldjeik ut�n.

M�r a betelep�t�s ut�n feljegyezt�k, hogy a nagyteveliek els�sorban ga­bon�t termeltek. Ebben fizett�k az ad�t, t�bbnyire azonban saj�t sz�ks�gletre il­letve elad�sra termeltek.

Az ap�ts�g a k�zs�g sz�m�ra malmot �p�ttetett, melyb�l jelent�s haszon­ra tett szert. A malmot az Eisenbarth csal�d b�relte 1917-ig. Ekkor v�s�rolt�k meg.

A moln�rnak a k�zs�gi hierarchi�ban k�l�n jog�ll�sa volt: iparosnak sz�­m�tott, a XX. sz�zad elej�ig nem a falub�l n�s�lt, szarvasmarh�i az ap�ts�gi csord�val j�rtak, nem a parasztok�val vagy a zsell�rek�vel. Megsz�l�t�sa „Herr Vater” (Ap�muram), feles�g�nek „Frau Mutter” (Any�masszony) volt. Nem hordott paraszti viseletet, hanem pantall�t �s f�lcip�t.

1798-ban a k�zs�g a szomsz�dos Arda puszt�n – ma Nagytevel d�li r�sze – saj�t malmot �p�ttetett. Ennek a malomnak a haszna a falu� volt. A moln�r a k�zs�gt�l b�relte. (Schweighoffer Antaln� sz. Eisenbarth Anna 1909-)

A faluban sz�jhagyom�ny �tj�n maradt fenn, hogy a k�t malmot „g�ny­n�vvel” k�l�nb�ztett�k meg egym�st�l. Az ap�ts�gi malmot „Klostem�h”-nek (Klosterm�hle-kolostori malom), a falusi malmot „Ratznm�h”-nek (Rattenm�h­le-patk�nymalom) nevezt�k. Mivel mocsaras ter�let mellett �llt, gyakori vesz�ly volt, hogy v�ndorpatk�nyok lept�k el.

Az ap�ts�gi malom fejlettebb technol�gi�val dolgozott, hab�r mindkett� dupla viziker�kkel m�k�d�tt. Az Eisenbarth csal�d 1917-ben az ap�ts�gi mal­mot megv�s�rolta, k�s�bb villamos�tani akarta, de az �llamos�t�ssal ezek a t�­rekv�sek kudarcba fulladtak. A malom berendez�s�t a csal�d a Szentendrei Sza­badt�ri M�zeumnak eladta, az �p�letet �talak�tott�k csal�di h�zz�.

A k�zs�gi malom sorsa sem volt r�zs�sabb. Kev�sb� volt hat�kony a moln�r hozz��ll�sa miatt. 1972-ben lebontott�k �s a faluban csal�di h�z �p�lt a bontott anyagb�l. Ma az alapokra �p�tett hasonl� st�lus� csal�di h�z �ll a he­ly�n.

A falu mez�gazdas�gi jellegb�l ad�d�an f�k�nt gabonaf�l�ket (b�za, kukorica, rozs, �rpa, zab), k�poszt�t �s r�p�t termesztettek. J�l j�vedelmezett a sert�s- �s szarvasmarhatart�s. Itt kell megeml�teni, hogy az ap�ts�gnak a telep�­l�sen jelent�s juh�szata volt. A XVIII. sz�zadban �l�nk volt a t�zif�val val� ke­resked�s. Ekkor a faluban m�g 13 tak�csmester is dolgozott, akik a helyben ter­mesztett kenderb�l k�sz�tettek ruhanem�ket, leped�ket, zs�kokat, ponyv�kat nemcsak a h�ztart�sok sz�m�ra, hanem elad�sra is.

Az ap�ts�g k�l�n sz�l�skerttel �s gy�m�lcs�ssel is rendelkezett. Kiemelt jelent�s�g� volt a sz�l�termeszt�s, borkereskedelem. Messze f�ld�n keresett volt a teveli rizling-bor, mivel j�l lehetett sz�ll�tani nagy t�vols�gokra is. Wurm Ferenc (1935-) tudni v�li, hogy nagy t�telben sz�ll�tott�k Pozsonyba a koro­n�z�sok alkalm�val. Az 1920-as �vekben m�g szerbiai borkeresked�k is meg­jelentek, hogy bort v�s�roljanak (Peng J�zsefn�, sz. Lakner Hermina 1905-1999).

A vir�gz� sz�l�termeszt�st a XIX. sz�zad v�g�n a filox�ra-j�rv�ny t�rte meg. Ennek k�vetkezt�ben jelent�s ter�leten pusztult ki a sz�l�, csak a d�l� ne­ve �rizte meg eml�k�t: Aidi Weingartn = R�gi Sz�l�skertek.

A helyi t�rsadalom birtoknagys�g szerinti �sszet�tel�t a XX. sz�zad k�zep�n a 3. t�bl�zattal szeretn�m szeml�ltetni (Hutterer 1990:19).

Ez a t�bl�zat h�ven t�kr�zi a falu szoci�lis szerkezet�t, az �tvenes �veket megel�z�en, miel�tt 1959-ben megkezd�d�tt a TSZ-es�t�s.

Az �tvenes �vekben itt is megkezd�d�tt az „ing�z�s”, a v�rosban dol­goz�k napi utaz�sa.

A 4. t�bl�zatban a lakoss�g foglalkoz�s szerinti megoszl�sa l�t­hat� a XX. sz�zadban (Hutterer 1990:17). �rdekes megfigyelni, hogy 1910 �s 1960 k�z�tt a mez�gazdas�gban �s az iparban dolgoz�k ar�nya hogyan v�lto­zott. Ehhez nagyban hozz�j�rult, hogy 1953-ban ki�p�lt a k�zs�gben a gyap­j�feldolgoz�-ipar, kezdetben 30 �lland� munk�ssal.

1960-ban m�r 229 f�t foglalkoztatott az ipar. A k�zs�g lakoss�g�nak t�l­nyom� r�sze a helyi Aranykal�sz TSZ-ben, kisebb h�nyada pedig a Bakony­menti Termel�sz�vetkezetek �n�ll� K�z�s Baromfiteny�szete kombin�tj�ban, a V�rosl�di �llami Gazdas�g �zemegys�g�ben, a helyi kis�llatteny�szt� sz�vet­kezetben illetve a p�pai �zemekben dolgozott.

A helyi TSZ a ’60-as �vek v�g�n mell�k�zemeket is m�k�dtetett: a bake­lit �zemet, a m�sz�get�t, k�-, kavics- �s homokb�ny�t. (Nemesb�ki 1986:180)

A TSZ megsz�n�s�vel 2002-ben a k�zs�g lak�i k�z�l t�bben elvesztett�k munkahely�ket, �s P�p�n voltak k�nytelenek munk�t v�llalni.

Ma mind�ssze n�h�ny csal�di gazdas�g m�k�dik a faluban. Gabonater­meszt�ssel, sert�sh�zlal�ssal, tejtermel�ssel foglalkoznak.

V�kony v�llalkoz�i r�teg is kialakult. N�gy csal�d fafeldol­goz�ssal, parketta- �s b�torgy�rt�ssal foglalkozik.

N�h�nyan a falusi turizmusra pr�b�lj�k meg�lhet�s�ket �p�teni. A falu­ban t�bb bolt, italbolt, fagylaltoz� �s szolg�ltat� (fodr�sz) is m�k�dik. 

A k�zs�g mellett kialak�tott v�zt�roz� partj�n az �nkorm�nyzat strandot �s kempinget, egy v�llalkoz� b�f�t �zemeltet. Ehhez kapcsol�d�an lehet�s�g van fizet� vend�g szolg�ltat�sra, szoba kiad�sra.

A valamikori iskola �p�let�ben p�ld�ul turistasz�ll� kapott helyet. Fel­�j�tott�k �s korszer�s�tett�k a vizesblokkot, valamint meleg�t�konyh�t alak�tot­tak ki. Ma 60 f�r�hellyel rendelkezik.