Az egyh�z magyaros�t� t�rekv�seit kieg�sz�tette az �llami magyaros�t�s. Az els� vil�gh�bor� ut�n ezek a t�rekv�sek m�g ink�bb feler�s�dtek. Az iskolai oktat�s nyelve a magyar lett, n�met�l csak kis �rasz�mban tan�tottak, b�r az utca �s a csal�d nyelve a n�met maradt. Csak a m�sodik vil�gh�bor� �s a Volksbund hozta meg azt a fordulatot, hogy a n�mets�g kult�r�j�t anyanyelv�n �polhatta.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni identit�sveszt�si folyamat hat�sai ma is �rezhet�ek. Ezt t�kr�zik a 2001. �vi n�psz�ml�l�si adatok, melyek szerint a k�zs�g 12%-a vallotta mag�t a n�met nemzetis�ghez tartoz�nak. Ugyanakkor a t�nyleges ar�ny kb. 45 % (becs�lt adat).

Az iskola kezdem�nyezte 1969-ben a n�met hagyom�nyok, szok�sok, a nemzetis�gi kult�ra feleleven�t�s�t. Egy tanteremben helyt�rt�neti ki�ll�t�st rendeztek be az �jratelep�t�s 250. �vfordul�j�ra. Az esem�ny alkalm�b�l az akkori tan�csh�za, ma polg�rmesteri hivatal fal�n eml�kt�bl�t helyeztek el. Szeptember 20-�n �nnepi tan�cs�l�sen dr. Schweighoffer Gyula el�ad�st tartott a falu t�rt�net�r�l. Szint�n � tervezte az Eisenbarth-malom komplex t�jh�zz� val� alak�t�s�t, de erre sajnos nem ker�lhetett sor.

Csak az 1970-es �vek v�g�n alakult vegyeskar a faluban az id�sebb koroszt�lyb�l.

Ennek vezet�je az akkori tan�t� (k�ntortan�t�), id. Vadas Ott� volt. A k�­rus t�bbnyire helyi gy�jt�s� n�met n�pdalokat �nekelt. �nekl�si m�djukra jel­lemz� volt a n�pi t�bbsz�lam�s�g; gyakran nyolc sz�lamban sz�llt az �nek­sz�. Sz�p sikereket �rtek el j�r�si, megyei �s orsz�gos szinten is. Sajnos a k�­rustagok id�vel el�regedtek, n�h�nyan meghaltak �gy a k�rus 1986-ban feloszlott.

1994 november�ben n�gy helyi fiatal kezdem�nyez�s�re, Mayer K�rolyn� vezet�s�vel alakult dalk�r.

A „Tewlana Liederschall” (Teveli �nekvisszhang) nevet vett�k fel Sike­reiken felbuzdulva t�bben kedvet kaptak az �nekl�shez.

1996 janu�rj�ban a k�rus kib�v�l, jelenlegi l�tsz�ma 16 f�, f�rfiak �s n�k vegyesen. Ez a sz�m term�szetesen folyamatosan v�ltozik, hiszen h�zass�g, vagy tov�bbtanul�s miatt nem mindenki tudja folytatni az �nekl�st. J�l megf�r­nek egym�s mellett a fiatalok, k�z�pkor�ak �s az id�sebbek. Kuri�zum, hogy az �tlag�letkor 29 �v, ami e m�fajban sajnos ritka jelens�gnek sz�m�t.

A k�rusnak term�szetesen nem csak az �nekl�s a c�lja. Fontosnak tartj�k, hogy a lassan feled�sbe mer�l� n�pdalkincset �jra feleleven�ts�k, megismer­tess�k �s megszerettess�k a fiatalokkal is. Ma sajnos m�r nem divat n�pdalt �nekelni, nem is besz�lve a gyors asszimil�ci�r�l, mely a nemzetis�gek l�t�t vesz�lyezteti. Ez�rt sz�ks�ges a hagyom�nyok �s a kult�ra �pol�sa, ami a k�rus els�dleges c�ljai k�z� tartozik.

A dalk�r m�v�szeti vezet�je Mayer K�rolyn�, Jutka n�ni, aki a p�pai T�rr Istv�n Gimn�zium tan�ra. A harmonika k�s�retet Herber J�zsef szolg�ltatja. A fell�p�sek �s a rendezv�nyek szervez�s�t a k�rustagok k�z�sen v�gzik.

Az �nekkar reperto�rj�ban els�sorban helyi gy�jt�s� dalok szerepelnek, de mer�tenek a bakonyi �s a magyarorsz�gi n�met n�pdalkincsb�l is.

Az ember �let�nek jelent�s fordul�pontjai, �rzelmek, v�gyak sz�lalnak meg. Szinte mindenr�l dalolnak; sz�let�sr�l, fiatals�gr�l, cs�nytev�sekr�l, kato­nas�gr�l, h�bor�r�l, szerelemr�l, h�zass�gr�l, �regkorr�l, hal�lr�l, hitr�l. Kie­melten kell sz�lni a csal�dr�l, a csal�di �sszetartoz�s fontoss�g�r�l, ami a leg­gyakrabban felbukkan� mot�vum.

Az �nekek sz�ma folyamatosan gyarapodik. A k�rustagok maguk is gy�j­tenek id�sebb emberekt�l. A helyi gy�jt�sben nagy seg�ts�g�kre volt dr. Schweighoffer Gyula, aki �rt�kes n�prajzi gy�jt�st v�gzett, melyben egyh�zi �s vil�gi dalok is szerepeltek.

Sz�vesen �nekelnek helyi dialektusban, b�r besz�lni csak n�h�nyan be­sz�lik. Gyakran m�k�dnek k�zre n�met nyelv� szentmis�ken, ahol egyh�zi da­lokat �nekelnek.

�vente kb. 20-25 alkalommal l�pnek fel a k�rnyez� telep�l�seken, a me­gy�ben de eljutottak m�r az orsz�g t�volabbi vid�keire, a f�v�rosba, s�t nagy tetsz�st arattak ausztriai �s erd�lyi fell�p�seik sor�n is.

Rendszeres r�sztvev�i a K�TA �ltal meghirdetett orsz�gos min�s�t� hangversenyeknek. Legjobb min�s�t�s�k kit�ntet�ses arany fokozat.

A pr�b�kat heti egy alkalommal, h�tf� est�nk�nt h�tt�l kilencig, a k�z�s­s�gi h�zban tartj�k.  10-15 perces be�nekl�s ut�n a m�r begyakorolt dalokat is­m�tlik �t, k�sz�lnek a k�vetkez� fell�p�sre, vagy �j dalokat tanulnak.

�k is k�vetik a betelep�lt �s�k �nekl�si m�dj�t. A k�t f�rfi �s a k�t n�i sz�lam kezdetben k�l�n sz�lamgyakorlatot tartott, mert senki sem hozta otthon­r�l ezt az �nekl�si m�dot. Ma m�r �ltal�ban automatikusan sz�lalnak meg a k�­s�r�sz�lamok, vagy ahogy �k mondj�k „tercelnek”. Mint ahogy a sz�lammeg­oszl�s mutatja, �ltal�ban n�gy sz�lamban csend�l fel az �nek. A f� dallamot f�r­fiak �s n�k is �neklik. Ehhez j�n m�g egy f�rfi �s egy n�i als�sz�lam. Ez azon­ban nem mindig van �gy! Amennyiben az �nekesek b�rj�k, bel�p m�g egy-egy fels� sz�lam is, teh�t hat sz�lamban is sz�lhat a dal.

Mivel a k�rustagok t�bbnyire nem k�pzett �nekesek, az �j dalokat hall�s ut�n saj�t�tj�k el. Ebben hangkazetta, vagy az �nektan�rn� van seg�ts�g�kre. A dalsz�vegeket is meg kell besz�lni, mert nem mindenki �rti t�k�letesen a n�met nyelvet. Egy dalt pedig csak akkor lehet hitelesen el�adni, ha az ember tudja, mir�l �nekel. Term�szetesen 2-3 alkalommal sz�netet is kell tartani, hiszen a hangsz�lak elf�radnak. Ilyenkor elcsattan egy-egy vicc, humoros t�rt�net, illetve megbesz�lik a k�vetkez� fell�p�st. Sz� esik a megh�v�sokr�l, a v�rhat� �ves programokr�l, anyagi kiad�sokr�l.

A k�rustagokat persze nem csak az �nekl�s k�ti �ssze, hanem bar�ts�gok is kialakultak k�z�tt�k. Term�szetes, hogy mindig meg�nneplik egym�s n�v­napj�t, a jelesebb �nnepeket, p�ld�ul a szilvesztert is gyakran t�ltik egy�tt. A s�­tem�ny �s bor mell� j�k�v�ns�g duk�l! Esk�v�k sem m�lnak el �nek�k n�lk�l. �vente egy alkalommal k�z�sen kir�ndulnak az orsz�g valamelyik nevezetes vi­d�k�re.

A t�nccsoport 1997-ben alakult, tagjai t�lnyom�r�szt a k�rustagok k�z�l ker�ltek ki. Ma 5 p�r t�ncolja a magyarorsz�gi n�metek t�ncait, de reperto�r­jukban szerepelnek osztr�k �s bajor t�ncok is. �l�zenei k�s�ret�k nincs, hangfel­v�telekre t�ncolnak.

A csoport vezet�i Obermajer Andr�s �s Andr�sn�.

Pr�b�t hetente egyszer tartanak, keddenk�nt a tornateremben. Fell�pni �ltal�ban a k�russal k�z�sen szoktak.

A t�nccsoport ut�np�tl�sa is megoldott, Herber J�zsefn� vezet�s�vel 12 gyerek tanulja a t�ncokat.

Mindk�t csoport eredeti darabok alapj�n elk�sz�tett fell�p� ruh�ja a vala­mikori helyi n�pviselet pontos m�solata.

�rdekess�gk�nt meg kell jegyezni, hogy a paraszti viselet viszonylag ko­r�n, kb. az 1920-as �vekben kezdett elt�nni egyr�szt a v�ros k�zels�ge, m�sr�szt a ruha nagy anyagig�nye miatt (pl.: egy szoknya 4,60 m�ter anyagot ig�nyel!). Sajnos eredeti ruh�k m�r csak maradv�nyokban voltak fellehet�ek. Szerencs�re a Klein csal�d r�gi h�z�nak porosod� szekr�ny�ben r�leltek n�h�ny eg�rr�gta darabra, melyek alapj�n a viselet rekonstru�lhat� volt.

A h�lgyek majdnem bok�ig �r�, k�kfest� szokny�t, feh�r bl�zt, fekete mell�nyt �s fekete k�t�nyt viselnek. A f�rfiak viselete fekete. Csizm�b�l, zsin�­ros nadr�gb�l, mell�nyb�l �s b� feh�r ingb�l �ll. Fej�k�n kalapot hordanak.

A k�zs�g kultur�lis �let�nek szervez�s�ben is akt�van r�szt vesznek. Min­den farsangi id�szakban �s h�sv�tkor b�lt, augusztus els� vas�rnapj�n falunapot �s nemzetis�gi tal�lkoz�t tartanak. J�niusban a b�cs�i szentmis�n �nekelnek. E­zekre a rendezv�nyekre vend�gcsoportokat szoktak megh�vni, akik sz�nvonalas produkci�val emelik a m�sor f�ny�t. Az any�k napja, az �regek napja vagy a kar�csony sem zajlik le k�zrem�k�d�s�k n�lk�l, de az �llami �nnepeken tartott m�sorokban is szerepelnek.

A k�zs�g lakoss�ga mindig sz�vesen �s �r�mmel hallgatja �s n�zi, mit ta­nultak az elm�lt id�szakban az �nekesek �s a t�ncosok.

Persze nem csak �k t�rekszenek a n�pszok�sok meg�rz�s�re. A Napsu­g�r/Sonnenschein Nyugd�jas Egyes�let Wurm Ferencn� vezet�s�vel minden �vben hagyom�ny�rz� d�lut�n keret�ben eleven�t fel egy adott szok�st. Sz�npad­ra vitt�k m�r a sv�b lakodalmat, a tollfoszt�st, a kukoricamorzsol�st, a fon� �let�t.

Term�szetesen nem lenne teljes a k�p, ha a k�zs�gben nem gy�jt�tt�k vol­na �ssze a m�g fellelhet� haszn�lati t�rgyakat. Ezeket a K�z�ss�gi h�z als� szintj�n berendezett helyt�rt�neti szob�ban �ll�tott�k ki.

L�that�ak itt a lak�szoba �s konyha berendez�si t�rgyai, a kenderfeldol­goz�s, sz�l�m�vel�s �s �llatteny�szt�s eszk�zei.

Tervezik egy szabadt�ri ki�ll�t�hely l�trehoz�s�t, ahol a mez�gazdas�gi eszk�z�k ker�ln�nek bemutat�sra.

A helyt�rt�neti ki�ll�t�st kulcsos rendszerben lehet megtekinteni.