Nagytevel története régóta foglalkoztatott. Szerettem volna tudni, mit ta­lál­tak itt a német betelepülők, honnan is jöttek és még számtalan újabb és újabb kérdés fogalmazódott meg bennem. 

Dolgozatom megírásához felhasználtam korábbi gyűjtéseimet, helybeli­ekkel való beszélgetéseim anyagát. Sajnos, vannak, akik már nincsenek köztünk. Így kezdett kibontakozni előttem e kicsi település, ezen belül is a teveli német­ség fordulatokban gazdag történelme. Bár sokfelől érkeztek, képesek voltak egy­séges és meleg emberi közösséget létrehozni. Fejlett mezőgazdasági ismereteik szorgalommal és kitartással párosultak, példát mutatva a környező falvaknak.

Mélyen vallásos meggyőződésüket a mai napig megőrizték, éppúgy, mint a családi összetartozás fontosságát. Vérüket hullatták a magyar hazáért 1848-49-ben, az I. és II. világháborúban.

Személyes beszélgetéseim alkalmával vált világossá előttem, hogy a má­sodik világégés igazi vesztesei nem a német seregek, hanem ezek a kisemberek voltak. A nemzeti összetartozás eszméje szép ígéret volt egy fokozott beolvasz­tásra ítélt és magára hagyott népcsoportnak.

A teveli németek színes és változatos kultúrát hagytak hátra, melynek megőrzése napjainkban csak az utódokon múlik, mivel ehhez a munkához szinte minden lehetőség adott.

Úgy érzem, hogy a teveli németségről egy vázlatos, rövid ismertetőt sike­rült összeállítanom, de ez a kép még korántsem teljes. Igazán mélyreható tudo­mányos munkát nem tudtam készíteni, de ez nem is volt célom. Aki viszont a község történetét, életét részletesebben meg szeretné ismerni, annak ez a dolgo­zat jó kiindulópont lehet, a megjelölt forrásanyagok pedig bőséges informáci­ókkal és adatokkal szolgálnak még.

Ez a munka tisztelgés azok előtt, akik megosztották velem mindennap­jaikat, akiknek ülhettem asztalánál és bepillantást engedtek sajátosan szép kultúrájuk­ba.